Az édesítőszerekről

Gondolkodott már azon, vajon élhetünk-e cukor nélkül vagy megsüthetünk-e egy süteményt cukor nélkül? Nem káros az egészségre az évente személyenként elfogyasztott többkilónyi cukor? A fogazat egészségéhez mennyiben járulna hozzá, ha kevesebb cukrot fogyasztanánk, s azt is más formában?
A cukorbetegeknek és az egészségükre odafigyelőknek olyan édesítőszerekre van szükségük, amelyek felesleges kalóriák nélkül képesek pótolni a cukrot, amelyeknek nincs utó- vagy mellékízük, tehát kellemesen édesek és sokoldalúan felhasználhatók. Van ilyen ideális édesítőszer? Szerte a világon többfajta mesterséges édesítőszert forgalmaznak. A legfontosabbak és a hazai fogyasztók által legáltalánosabban ismertek a szacharin, és a ciklamát.

A szacharin 110 éve ismert, a legrégibb édesítőszer. Előnye, hogy édesítőereje igen nagy, 300-szor édesebb a cukornál, hátránya azonban, hogy kellemetlen, fémes mellékíze van, illetve, hogy hőre érzékeny - tehát sütés, főzés közben bomlik.

A ciklamát, mintegy 30-szor édesebb a cukornál, és szinte tökéletes cukorillúziót kelt. A szacharinnal szemben vitathatatlan előnye, hogy nincs mellékíze, és nem érzékeny a hőhatásra sem, vagyis sütés, főzés közben is megtartja édesítőerejét.

Az aceszulfám-K drágább a ciklamátnál, viszont mind édesítőerejében, mind egyéb jellemzőiben azzal csaknem megegyezik. Az íze kiváló, és a hőhatásra sem bomlik el, íze sütés-főzéskor nem változik.
Az aszpartam két aminosavból áll, ezért "természetes" édesítőszernek is nevezhető. Kellemes ízű, édesítőereje kétszázszorosa a cukorénak, miközben energiatartalma elhanyagolható. Hátránya, hogy egyrészt ez a legdrágább édesítőszer, másrészt pedig, hogy hőre, fényre érzékeny, ezért újabban más édesítőszerrel kombinálják. Fontos tudnivaló, hogy aszpartamot tartalmazó élelmiszert nem fogyaszthatnak a fenilketonuriában szenvedők, mert fenilalanint tartalmaz.

A diétás édesipar olyan édességek, illetve sütőipari termékek készítésénél, ahol a cukor tömege is nélkülözhetetlen, cukorhelyettesítőket használ. Legáltalánosabban elterjedt ezek közül a gyümölcscukor és a szorbit. A gyümölcscukor (fruktóz) a répacukornál 30-50 százalékkal édesebb. Miután természetes szénhidrát, minden gyümölcsben is megtalálható, a napi szénhidrát-fogyasztásba be kell számítani, és maximum napi 50 g bevitelét javasolják. Mivel a vércukrot csupán kismértékben emeli, ezért használható diétás cukorként is.

Az általunk használt édesítőszerben szigorúan meghatározott arányban ciklamát, szacharin és fruktóz található.

Félelemre nincs ok

Mindezen édesítőszereket a cukorbetegek akár mindennapos fogyasztásra is alkalmazhatják. Bár időnként felröppen egy-egy rémhír a mesterséges édesítőszerek fogyasztásával kapcsolatban, Aggodalomra semmi ok!

A toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok ( mint például az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (SCF) valamint a Közös FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság (JECFA)) bizonyították: ezek a szerek nem okoznak sem rákot, sem más betegséget, még akkor sem, ha az előírt mennyiség többszörösét fogyasztaná is el valaki.

A mesterséges édesítőszerek használatát terhesség idején elővigyázatosságból nem javasolják, de még egyetlen esetben sem észlelték magzatkárosító hatását.

Forrás:

Fövényi József és Blatniczky László, Táplálkozás - Diéta, szerkesztette Barna Mária, Medicina Könyvkiadó, 1996.